ANYAGISMERET

Függönyanyagok

 


Voile (ejtsd: voál)

Az organzához képest sűrűbb szövésű, matt fényű fényáteresztő függöny alapanyag. Tapintását tekintve testesebb, teltebb szerkezetű kelme. Jól és könnyen konfekcionálható, strapabíró, ezért közkedvelt. Régebben pamutból, ma már inkább lennel vagy poliészterrel kevert pamutból, vagy csak poliészterből készül. Az anyag neve a francia fátyol (függöny) szóból ered. Könnyedsége miatt elsősorban függöny anyagként használják, de a meleg égövi országokban előszeretettel szúnyoghálónak is.

Egyszerű textil, de egyéb anyagtípusokkal összekombinálva dekoratív eleme a függönyözésnek. Hímzett változatai a modern, romantikus és klasszikus otthonok öltöztetői lehetnek. Kétszeres ráncolással ajánljuk.

Tisztítás, tárolás után vasalást igényel.

Anyaga: 100% Poliészter
Változatai: jacquard szövött voile-ok, nyomott voile-ok, hímzett voile-ok, applikált voile-ok, nyírt voile-ok

Organza

A fényáteresztő függönyök egyik leggyakrabban használt alapanyaga. Egyszínű, mintás és maratott típusai igen kedvelt textilek a függönyözésben. Fényét tekintve lehet matt, de tükör organza típusai igen magas fényűek. Laza szerkezetű, áttetsző kelme. Hagyományosan selyemből készült, de manapság már csak viszkózból vagy poliészterből szőtt változataival találkozhatunk, a selyem organzák igazi luxuscikknek számítanak. Az egyszerűbb selyem organzákat Kínában, a Jangce-folyó mentén található műhelyekben szövik, a durvább tapintásúakat Indiában, Bangalore-ban, a legelőkelőbbeket Francia- és Olaszországban gyártják. A selyem organzát az esküvői ruhák készítésekor is előszeretettel használják.

Tapintása lágy, könnyen konfekcionálható, sokoldalúan használható függöny anyag. Konfekcionálásakor figyelembe kell vennünk egyik fő jellegzetességét, miszerint könnyen csúszik. Fényáteresztőként alkalmazva a 2,5 vagy háromszoros mennyiséget javasoljuk. Gyakran, és ez köszönhető a saját pompájának, önmagában is elég, nem szükséges hozzá a körbefogó dekoráció.

Tisztítás, tárolás után vasalást igényel.
Anyaga: 100% Poliészter
Változatai: hímzett organzák, nyírt organzák

Batiszt

Eredendően lenből, később pamutból is szövött, igen vékony, de kevésbé áttetsző kelme. Nyersen, fehérítve és egyszínűen színezve, tarkán szőve könnyű függöny anyag. Az első ilyen anyag 1595-ben készült Franciaországban, azóta is igen népszerű. Pamutból és poliészterből készült változataival találkozhatunk.Jellemzően a vidékies (country), népies stílus lakástextilje.

Jacquard (ejtsd: zsakard)

1801-ben Joseph Marie Jacquard francia szalmakalapkészítő mester feltalált egy új fajta szövőgépet, melyet aztán róla neveztek el. A szövőgép működése inspirálta a 20. században a számítógép programozás kezdetleges technikáját, a lyukkártyák használatát. A Jacquard szőtt fényáteresztő függönyök Magyarországon máig a legnépszerűbbek, mivel a kézzel horgolt függönyök technológiáját utánozzák. Általában fehér, vagy tört fehér szinűek, de vannak színezett mintával (fújt) készült fajtái is. A jacquard szövetnek finom és aprólékos mintázata a különböző kötési- és mintázási lehetőségek variálásából adódik. Manapság többnyire poliészterből készül.

Nem igényel vasalást, mosás után még nedvesen felfüggeszthetjük, súlya miatt magától kisimul.


Sable (ejtsd: szablé)

Kinézetben a voile-hoz hasonló, de kevésbé fátyolszerű, változó vastagságú szálakból szőtt, durvább tapintású anyag. A voile-nál nehezebben gyűrődik. Változatai: sima sable, jacquard szövött sable

Anyaga: 100% poliészter

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A textilfélék eredetéről


A választék ugrásszerű bővülésével, a nemzetközi kereskedelem fellendülésével, valamint a textilipari technológiák fejlődésével mára a laikusok számára ránézésre nehéz eldönteni, hogy egy függöny, méteráru, vagy ruházati termék milyen anyagból van. A bevarrt címkén, vagy a mellékelt útmutatón ugyan fel van tüntetve az anyagösszetétel, de hogy melyik név mit takar, arról készítettünk egy kis tájékoztatót.

A textilféléket alapanyagaik szempontjából természetes, és mesterséges eredetűekre bonthatjuk, a természetes eredetű textilek csoportja is tovább bontható állati vagy növényi eredetű anyagokra. A modern technológiáknak köszönhetően sok kevert textil is megjelent. Sőt a fejlődés eredményeként a mesterségesen előállított anyagok is sokszor ugyanolyan előnyös tulajdonságokkal bírnak, mint természetes alapanyagokból előállított társaik.

Állati eredetű textilek

A legismertebb állati eredetű textil a gyapjú, amely a juhok bundájából készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinó juhok szolgáltatják.

Másik ismert állati eredetű textilalapanyag a selyem, amelynek ma már rengeteg változata terjedt el, azonban ez eredetileg a selyemlepke hernyójának köszönhető.

Amikor bebábozódik, akkor háromnapi munkával selyemszálból egy gubót fon maga köré, melyet fonószemölcsei termelnek. Ez a szőlőszem nagyságú gubó egy darab szálból áll és nagyjából 3 kilométer hosszú.
Ezután eljön számára a vég, ugyanis forró gőzzel a gubókat átgőzölik, ami a gubó ragasztóanyagát feloldja, és egyúttal megöli a benne már bábként tartózkodó állatot. A szálat - általában 8-10-et fonnak össze, hogy ne legyen annyira vékony - elkezdik legombolyítani, és körülbelül 1000 méternyi hosszú lesz egy-egy legombolyított szál. A le nem tekerhető részekből más technológiával, de szintén selyem készül, csak ez csomóssága miatt rosszabb minőségű. Ilyen a Chappe, vagy a Buorette selyem.

Kevésbé ismert - textilt adó - faj az Andokban élő lámaféle az alpaka, amelynek gyapja kiváló hőszigetelő-képességéről híres. A vikunya szintén egy andoki lámafaj, ám nagyon ritka, így szőrével csak a legdrágább kelmékben, és ott is csak keverve találkozhatunk. A kasmírkecske a Himalájában él, gyapja nagyon ritka és drága, mivel mindössze kétévente vedlik és az ekkor ledobott bundájából is csak a felszőröket válogatják ki a kasmír készítéséhez.
A teve évente kétszer vedlik, ekkor csomókban dobja le a szőrzetét. Ezt összegyűjtik és természetes fekete, vagy barna színében használják föl. Legértékesebb a kölyöktevék szőre, ezek az állatok ugyanis egyéves korukig fehér bundát viselnek, és csak ezután alakul ki rajtuk a felnőtt kori barna vagy fekete szőrszín.

Növényi eredetű textilek


A legismertebb növényi eredetű textilipari alapanyagot a gyapot növény magjainak repítő-szálaiból szövik, amelyek éréskor a kipattant toktermésen jelennek meg. A gyapotból készülő pamut jól szívja a nedvességet és a szaganyagok könnyen kiöblíthetőek belőle. Egyetlen hátránya, hogy a belőle készült szövetek könnyen gyűrődnek.
A kender rostjaiból durva szövésű vászon készül. A kender szárait hagyományosan tavakban áztatták, hogy meglazuljon az azokat összetartó szövetállomány, majd kenderfésűkkel választották szét egymástól-e rostokat.
A lenvászon szintén a növény szárának rostjaiból készül. A szövetének felülete kissé csomós. Tulajdonságaiban hasonlít a pamuthoz, csak annál keményebb tapintású. Viselésekor hűvös érzetet kelt, ezért főként nyári ruhák alapanyaga. A pamuthoz hasonlóan könnyen gyűrődik és emellett első mosáskor könnyen összemegy.

A mesterséges textilek, műszálak

A ruházati iparban felhasznált szálas anyagok 95 százaléka ma is természetes eredetű, bár a keverék anyagok egyre több gyártási technológiában törnek előre. A ruházati piacon a vásárlók fontosabbnak tartják, hogy természetes anyagokból készült termékeket viseljenek, ám a sportruházat területén találunk ellenpéldaként olyan termékeket is, amelyek tisztán vegyi szálakból készülnek. Ilyenek a szabadidőruhák.
Ellenben a háztartási textíliáknál (szőnyegek, függönyök, kárpitok) fordított a helyzet: itt több mint 70 százalék a vegyi szálak aránya. Kivételeket itt is találunk: a törülközők és az asztalterítők többségében természetes eredetűek.
A mesterséges textilek sorát egy átmeneti termékkel érdemes kezdeni: a viszkózzal. Ez olyan szempontból érdekes anyag, hogy bükk és fenyőfafélékből készül, tehát eszerint természetes anyag. Ám olyan fokú átalakításon megy keresztül, hogy már mégsem lehet természetes anyagnak nevezni. A fákat nagyon vékony szeletekké vágják, a gyantát főzéssel eltávolítják belőlük, tisztítják, fehérítik, majd az így maradt cellulózt lemezekké préselik. A lemezeket ezután vegyszerrel feloldják és szálképző fejeken (mint egy injekciós fecskendőből) egy kicsapó fürdőbe lövellik, ahol már szál formában szilárdul meg újra.
A mesterséges szálas anyagok a 19. században alakultak ki, így a nylon, vagy az akril. Ezeket követték további anyagok, mint a kevlár, lyocell, aramid, tencel. A műszálak fejlődése ma is tart. A vegyi szálak között egyre terjednek a regenerált cellulózból, vagy pamutból készültek, a szakemberek pedig a jövő egyik nagy esélyesét a növényekből szintetizált polimerekben látják.
Ekkor különféle mikroorganizmusok, és élőlények által termelt enzimek lesznek a textilgyártók segítségére. Előállítottak már olyan gént is, amely a selyemfehérje előállítására tesz képessé, így ötvözhetők különféle szálas anyagok előnyös tulajdonságai. Az újgenerációs textilek között már találunk olyat, mint a strech, ami együtt él, együtt mozog viselőjével, vagy a coolmax, mely a bőrből képes elvezetni a felesleges nedvességet, izzadtságot. A jövő textíliái megelőzik a túlzott izzadást, érzékelve a külső hőmérsékletet hűthetik viselőjüket, de dezodoráló és baktériumölő tulajdonságokkal is rendelkezhetnek majd. Ezek a jelen és a jövő főbb fejlesztési irányvonalai a textiliparban.

--