A textilanyagok tulajdonságai:
Angin: párnák, dunyhák, paplanok tolltokja; meglehetősen vastag, nagyon szoros beállítással szőtt pamutszövet, amit - hogy jobban zárjon - mángorlással, kalanderezéssel tömörítenek is. Vászon- vagy sávolykötésben szövik, az előbbi változat neve nálunk angin. Ma már készítik pamut-poliészter keverékből is, hogy a tollat helyettesítő poliészter töltőanyaggal együtt mosható legyen.
Batiszt:
pamutból, lenből, gyapjúból vagy pamut-poliészterből készített, finom,
vászonkötésű szövet. Fehérített, pasztellszínekre festett vagy apró
mintás lehet. Kedvelt, jól mosható anyag. Varrott csipkék alapanyagaként
is használják, létezik hímzett, bordűrrel díszített változata is.
Függöny, lánykablúz, ruha, ing, fehérnemű készülhet belőle.
Bébiplüss:
a csecsemőruházat nélkülözhetetlen alapanyaga. Rugalmas, puha,
sokrétűen használható anyag. Takaró, pizsamatartó, rugdalózók, nadrágok,
felsők, sapkák, takarók, babajátékok készítésére alkalmas.
Damaszt:
finom fényű anyag nagyméretű jacquard mintával. Leginkább pamutból vagy
pamut-műszál keverékből készül, de lenből, selyemből gyapjúból és
viszkózszálból is szőnek damaszt. A legérzékenyebb szál tulajdonságainak
megfelelően kezeljük és tartsuk be a kezelési utasításokat! A damaszt
ágyneműk, asztalterítők és lakástextilek alapanyaga.
Darázsszövet:
a darázsmintás textília kiváló nedvszívó képességéről ismert. E
tulajdonsága miatt elsősorban konyharuhaként, törölközőként,
éttermi-kórházi textíliaként használják. Ezenkívül nyári takaróként,
illetve gyógyfürdőben, szaunában, wellness részlegben szaunalepedőként,
szaunatörölközőként is alkalmazható. Neve a darázsmintás textil
(darázsszövet, waffelpiquet pamut, darázsfészkes anyag, méhsejt anyag)
utal a darázsfészekre vagy a méhkasra, hiszen anyaga sejtszövéssel
készül, amelynek eredményeképpen méhsejtrácshoz hasonlító anyagot
kapunk.
Farmer:
láncsávoly kötésű, kopásálló pamutszövet. Eredetileg fonalban festett,
létezik rugalmas változata is. Nagyon jó alapanyag kabátokhoz,
nadrágokhoz, ruhákhoz, szoknyákhoz.
Filc:
lehet gyapjú vagy szintetikus alapanyagú, ez utóbbi olcsóbb. A filc
nagyon kedvelt alapanyaga sokféle kreatív technikának. Főként játékokat,
falvédőt, gyerekszobai kiegészítőket dekorációkat készíthetünk belőle.
Flanell:
vászon vagy sávolykötésű, gyakran színes fonalból készített, könnyű
vagy közepesen nehéz szövet, melynek egyik vagy mindkét oldala
bolyhozott. Kellemes tapintású, nagyon finom anyag. Ágynemű, ing, blúz
készíthető belőle.
Frottír : pamutból készült, lágy, hurkos felületű szövet. Fürdőköntösökhöz, törölközőkhöz, játékfigurák készítésére alkalmas.
Impregnált vászon:
az impregnálás (telítés) a kikészítési eljárások egyike, amelynek célja
a vászonanyag valamilyen vegyszeroldattal való átitatása. Célja a
vízáteresztő képesség csökkentése.
Karton:
közepes finomságú fonalakból, vászonkötéssel szőtt, keményített,
nyomott mintás pamutszövet. Speciális fajtája a jellegzetes kék-fehér
színű kékfestő vászon. Ágynemű, falvédő, foltvarrással készített
takarók, nyári ruhák, szoknyák készítésére alkalmas.
Kordbársony:
Általában pamutból készült, hosszanti bordás bársony. A
bordaszélességtől függően különböző fajtái léteznek. A mikrokord egészen
keskeny, de van széles bordázatú, regular (szabályos) és irregular
(eltérő bordaszélességű), nyomott mintás fajta. Létezik rugalmas,
spandexet tartalmazó strech változat is, ami nagyon kedvelt. Kiváló,
strapabíró, sokrétűen felhasználható gyerekruha alapanyag. Készülhet
belőle nadrág, kabát, ruha, szoknya, sapka, vékonyabb változataiból ing,
blúz.
Krepp:
különleges nyomási eljárással gyártott pamutszövet. A pamut tömény
nátronlúg hatására erősen duzzad, zsugorodik. Ha a nátronlúgot nem a
teljes szövetfelületre viszik fel, csak helyenként, akkor csak a lúggal
kezelt felületen zsugorodik, így a felület fodros, krepphatású lesz.
Létezik úgynevezett kérges, hólyagos vagy fodros krepp. Mintázatától
függően ágyneműhuzat, ruha, blúz, ing készülhet belőle.
Lenvászon:
többnyire vászonkötésű, pasztellszínekre festett szövetanyag. Nagy
szilárdságú, kis nyúlású, jó nedvszívó képességű, jól mosható, főzhető
anyagok. Hátrányos tulajdonságuk, hogy gyűrődésre hajlamosak, és
nedvesség hatására, főleg első kezeléskor zsugorodnak. Emiatt a
lenvászon anyagokat mindig avassuk be szabás előtt! Lakásdekoráció,
bútorhuzatok, abroszok, nyári ruhák, szoknyák, nadrágok, ingek, blúzok
is készíthetők belőle.
Loneta:
Erős, közepesen vastag (0,5-0,6 mm), strukturált felületű kevertszálas
anyag. Általában 55% pamut - 45% poliészter összetételű. Felasználható
lakástextil, dekorvászon, bútorhuzat, terítő, függöny, ágytakaró
falvédő, párnahuzat, ülőpárna, nesszeszer, bevásárló szatyor, kézitáska,
patchwork munkák készítésére.
Bolyhosodásra való hajlandósága: 7 (10-es skálán mérve).
Molinó:
könnyű vagy közepesen nehéz, merev fogású pamut típusú szövet,
középfinomságú fonalakból vászonkötésben készül, azonos lánc- és
vetüléksűrűséggel. Nyersen, fehérítve vagy színnyomással ellátva kerül
forgalomba. Bélésanyagként vagy dekorációs szövetként használják,
illetve ágyneműt is készítenek belőle.
Műszőrme plüss:
nagyon magas száltakarójú szövet vagy kötött kelme. Nyersanyaga lehet
gyapjú, alpakka, poliészter, poliamid, viszkóz. Sokféle alapanyag,
gyártási mód, szálmagasság, felületi kidolgozás, szín és mintázat
létezik ami nagy választékot biztosít. Takaró, díszpárna, kabátbélés,
játékfigurák készíthetők belőle.
Pamutvászon:
a pamut ma is az egyik legfontosabb textilnyersanyag, amit elsősorban
kiváló tulajdonságainak köszönhet. A pamutszál anyagának mintegy 96%-a
cellulóz. 120 °C-ig bírja a hőt, ekkor sárgulni kezd. 150 °C-on
meggyullad, és élénk lánggal, jellegzetes szagot árasztva ég. A savak
oldják, a lúgoktól megduzzad és csavarulatai kisimulnak, így fényesebbé
válik (ezen alapul egy nemesítő eljárása, az ún. mercerezés). A
szerves oldószerek nem károsítják. Igen sok vizet (száraz súlyának kb.
25%-át) tud megkötni, ezért nehezen szárad. Nedvesen megduzzad, szálai
rövidülnek – mosáskor ezét zsugorodnak, „mennek össze” a pamutáruk.
Terhelés alatt megnyúlik, a szakadásig ez a nyúlás 6–10%-ot érhet el. A
napfény sárgítja. Jó elektromos szigetelő, de elektrosztatikus
feltöltődésre nem hajlamos. Kiválóan színezhető és fehéríthető.
Lakástextíliának, bútorhuzatnak, függönynek, dekorációs anyagnak,
falvédőnek és szövéstől függően ruházati célra használható.
Pamut-szatén:
100%-ban pamutból készül, így annak minden előnyével rendelkezik,
kiválóan lélegzik és jól vezeti a nedvességet. Puhább és simább a belőle
készült ágyneműhuzat, mint a normál pamutból gyártott, ezenkívül
lágyabb az esése és a színét is tovább megtartja. A szatén név nem az
anyagot jellemzi, hanem a szövési technikára utal. A szatén szövésnél a
pamutszálakat jóval szorosabbra szövik, mint más szövési módoknál. A
felső pamutszálak viszont lazábban maradnak, ami megnyerő fényt ad a
kelmének. Minél több szálat használnak, annál simább tapintású és jobb
minőségű lesz a szövet. A pamut-szatén talán a legjobb választás
ágyneműhuzat céljára. Bár valamivel drágább, mint a hagyományos pamut
ágyneműhuzat, de luxus érzetű tapintása, a nedvszívó és légáteresztő
képessége, illetve tartóssága miatt a plusz kiadás megtérül.
Panama minimat:
srtapabíró, 100 % poliészter szövet, amelyben kettő vagy három vetülék-
és ugyanennyi láncfonal vászonkötéssel van összeszőve, így keletkezik a
szemcsés, enyhén lyukacsos felszín négyzethez hasonló effekttel. A
vendéglátásban - étterem, hotel, panzió - abrosz, székhuzat, vagy
székszoknya alapanyagként kiválóan használható, de alkalmas sötétítő-
térelválasztó függönynek is.
Poliészter:
jó elektromos- és hőszigetelő képességekkel rendelkező, hőre lágyuló
műanyag. Molekulái rendkívül hosszú (akár több ezer atomból álló) ún.
polimerláncot alkotnak, melyek egymásba gabalyodva adják az anyag
szerkezetét. Bizonyos típusait szálas anyagként felhasználják a
textiliparban textilek, függönyanyagok, fonalak, kötelek, gyártására.
Gyakoriak a pamut-poliészter alapú ún. kevert szálas textíliák.
Puplin: vászonkötésű
pamutszövet anyag finom harántbordázattal. Létezik pamut-poliészter és
100% poliészter alapú is. Vastagságtól függően használható dekorációs
céllal, függyönyként, térelválasztóként, a szövéstől függően lehet
ingek, hálóruhák, blúzok, ruhák alapanyaga.
Szizál:
(Agave sisalana), más néven szizálagáve, az agávefélék (Agavaceae)
családjába tartozó, levélrostot szolgáltató ültetvényeken termesztett
növényfaj. A leveleket kézzel szedik, rostjukat a körülvevő szövetektől
kérgezéssel (kézzel vagy géppel történő hámozással) választják el, majd
tisztítják és szárítják. A felszabadult rostkötegeket nem választják
szét elemi rostokká. A durva és merev szizálrost erőssége, tartóssága,
nyújthatósága és tengervízzel szembeni ellenállósága miatt kiválóan
alkalmas a tengerészetben, a mezőgazdaságban és az iparban használt
kötéláru készítésére. A rostból ezenkívül szőnyeget, pokrócot,
kalapot, padlóburkolatotot, padlószőnyeget és kefét is készítenek.
Napjainkban Tanzánia és Brazília a legnagyobb szizáltermelő ország.
Taft:
hasonló a puplinhoz - finom lánc- és tartalmasabb vetülékfonalból.
Selyem, gyapjú, acetát, viszkóza, poliészter vagy nylon szálból készül. A
taft nem részesül puhító utókezelésben, ezért gyűrődik.
A nylonszálas taftot csak kézzel mossuk, a többi taftváltozat vegytisztítást igényel.
Teflon damaszt:
A teflon damaszt egy speciális új fejlesztésű termék, mely kiválóan
alkalmas vendéglátóipari és háztartási felhasználásra. Különlegessége,
hogy az asztalneműre került friss zsír, olaj és folyadékfoltok nedves
törlőkendővel eltávolíthatóak mielőtt azok beszívódnának, így az abrosz
tiszta marad. Ezzel a könnyű kezelhetőséggel jelentős pénzmegtakarítást
érhetnek el az abrosz használói. A teflon damasztok főbb jellemzői:
-
esztétikus külső, kellemes összhatás - speciális oleofób, folt,
folyadék és szennytaszító képesség - könnyű tisztíthatóság és
kezelhetőség - költség hatékony, pénz- és energiatakarékos termék a
vendéglátóiparban és a háztartásokban. Utólagosan emblémázható, kiváló
szín és mérettartó tulajdonság a mosással és az egyéb folttisztító
szerekkel szemben, könnyű és gyors száradó képessé, egyes termékeknél
vasalás sem szükséges.
Viaszos vászon: A hagyományos
technológiával készült, mártott viaszosvászon manapság már nem
fellelhető termék. A lemosható asztalterítő napjainkban túlnyomórészt a
következő módon készül: Nemszövött textíliából készült alapanyagot
laminálnak PVC fóliával, így egy vízhatlan bevonatú terítőanyagot
kapunk. Óvodáknak, iskoláknak, háztartásoknak kültéri használatra is
ajánlható. Mintás és egyszínű változatban egyaránt gyártják.
Viszkóz: A viszkóz, természetben megtalálható cellulózból kémiai eljárással készített termék, tehát természetes alapú vegyi szál. Hulladék
pamutból, fenyő és bükkfa cellulózból állítják elő. A feldolgozás során
vegyi eljárással cellulóz oldatot készítenek, melyet szálképző rózsán
átvezetnek, azután kénsav-fürdőbe nyomva visszaalakítják cellulózzá.
Szilárdulás után különböző utómunkálatokkal (nyújtás, öblítés,
fehérítés, szárítás, és felvágás) lesz alkalmas textilipari
feldolgozásra.
Wellsoft:
Poliészter mikroszálakból készített textil, az izzadságot kivezeti,
ugyanakkor szélálló, ezért az őszi-téli ruhakollekcióból nem hiányozhat.
Pulóvereket, gyermekruhákat, sport ruházatot készíthetünk belőle, de
kabátok bélelésére és lakástextilként, takaró készítésére is
használatos. Kreatív felhasználása is igen közkedvelt: figurák, bábok,
jelmezekalapanyagaként. A széles színskálájú egyszínű wellsoftok
mellett, mintás változatuk is nagyon kedvelt (gyerek- és állatmintás,
kockás). Egy oldalt mintázott és kétoldalas változatban is kapható.
Zefír:
vászonkötésű, sűrű szövésű pamutszövet. Fehérítve, tarkán szőve
(kockás), esetleg apró kötésmintákkal teletűzdelve gyártják. Gyakran
keverik poliészterrel. Lakásdíszítésre, ingek, blúzok, ruhák készítésére
használják.
Zsákvászon (zsákszövet, jutaszövet):
A natúr zsákszövet, jutaszövet növényi rostból készült durva textúrájú
természetes anyag. A jutát vagy Calcutta-kendert sokféle árucikk
készítéséhez használják. A juta legnagyobb felhasználási területe a
zsákvászon készítés. A jutazsákokat gabona, zöldség, gyümölcs, liszt,
cukor, állati takarmányok és más mezőgazdasági termékek szállítására és
tárolására használják. Kertészetben a facsemeték gyökereinek védelmét,
illetve rézsűk, lejtős talajfelületek megkötését segíti elő. Újabban
dekorációs célra is egyre gyakrabban alkalmazzák, ezen kívül
ajándéktasakok, táskák, vagy pl. mikuláscsomagok is készülhetnek belőle.
A jutarostokból zsinórokat és durva köteleket egyaránt készítenek. A
kárpitosok és a szobrászok is előszeretettel használják.
Függöny anyagok tulajdonságai
Voile (ejtsd: voál)
Az organzához képest
sűrűbb szövésű, matt fényű fényáteresztő függöny alapanyag. Tapintását
tekintve testesebb, teltebb szerkezetű kelme. Jól és könnyen
konfekcionálható, strapabíró, ezért közkedvelt. Régebben pamutból, ma
már inkább lennel vagy poliészterrel kevert pamutból, vagy csak
poliészterből készül. Az anyag neve a francia fátyol (függöny) szóból
ered. Könnyedsége miatt elsősorban függöny anyagként használják, de a
melegégövi országokban szúnyoghálónak is.
Egyszerű textil, de egyéb
anyagtípusokkal összekombinálva dekoratív eleme a függönyözésnek.
Hímzett változatai a modern, romantikus és klasszikus otthonok
öltöztetői lehetnek. Kétszeres ráncolással ajánljuk. Tisztítás, tárolás
után vasalást igényel. Kíméletes mosás után kicsurgatva, és nedvesen a
helyére függesztve megspórolhatja a vasalást.
Anyaga: 100% Poliészter
Változatai: jacquard szövött voile-ok, nyomott voile-ok, hímzett voile-ok, applikált voile-ok, nyírt voile-ok.
Organza
A fényáteresztő
függönyök egyik leggyakrabban használt alapanyaga. Egyszínű, mintás és
maratott típusai igen kedvelt textilek a függönyözésben. Fényét tekintve
lehet matt, de tükör organza típusai igen magas fényűek. Laza
szerkezetű, áttetsző kelme. Hagyományosan selyemből készült, de manapság
már csak viszkózból vagy poliészterből szőtt változataival
találkozhatunk, a selyem organzák igazi luxuscikknek számítanak. Az
egyszerűbb selyem organzákat Kínában, a Jangce-folyó mentén található
műhelyekben szövik, a durvább tapintásúakat Indiában, Bangalore-ban, a
legelőkelőbbeket Francia- és Olaszországban gyártják. A selyem organzát
az esküvői ruhák készítésekor is előszeretettel használják.
Tapintása
lágy, könnyen konfekcionálható, sokoldalúan használható függöny anyag.
Konfekcionálásakor figyelembe kell vennünk egyik fő jellegzetességét,
miszerint könnyen csúszik. Fényáteresztőként alkalmazva a 2,5 vagy
háromszoros mennyiséget javasoljuk. Gyakran, és ez köszönhető a saját
pompájának, önmagában is elég, nem szükséges hozzá a körbefogó
dekoráció. Tisztítás, tárolás után vasalást igényel. Kíméletes mosás
után kicsurgatva, és nedvesen a helyére függesztve megspórolhatja a
vasalást.
Anyaga: 100% Poliészter
Változatai: hímzett organzák, nyírt organzák.
Batiszt
Eredendően lenből, később pamutból is szövött, igen vékony, de kevésbé áttetsző kelme. Nyersen, fehérítve és egyszínűen színezve, tarkán szőve könnyű függöny anyag. Az első ilyen anyag 1595-ben készült Franciaországban, azóta is igen népszerű. Pamutból és poliészterből készült változataival találkozhatunk. Jellemzően a vidékies (country), népies stílus lakástextilje.
Jacquardejtsd: zsakard)
1801-ben Joseph Marie
Jacquard francia szalmakalap készítő mester feltalált egy új fajta
szövőgépet, melyet aztán róla neveztek el. A szövőgép működése
inspirálta a 20. században a számítógép programozás kezdetleges
technikáját, a lyukkártyák használatát. A Jacquard szőtt fényáteresztő
függönyök Magyarországon máig a legnépszerűbbek, mivel a kézzel horgolt
függönyök technológiáját utánozzák. Általában fehér, vagy tört fehér
színűek, de vannak színezett mintával (fújt) készült fajtái is. A
jacquard szövetnek finom és aprólékos mintázata a különböző kötési- és
mintázási lehetőségek variálásából adódik. Manapság többnyire
poliészterből készül.
Nem igényel vasalást, mosás után még nedvesen felfüggeszthetjük, súlya miatt magától kisimul.
Sable (ejtsd: szablé)
Kinézetben a voile-hoz
hasonló, de kevésbé fátyolszerű, változó vastagságú szálakból szőtt,
durvább tapintású anyag. A voile-nál nehezebben gyűrődik. Változatai:
sima sable, jacquard szövött sable.
Anyaga: 100% poliészter.
A szövetkötések módozatai
A szövetek két vagy több fonalrendszerből állnak, melyek egymást többször merőlegesen és bizonyos szabályok szerint keresztezik. A szövet hosszirányában elhelyezkedett fonalrendszer a láncfonal, a rá merőlegesen, keresztirányban lévő fonalrendszer a vetülékfonal. A két fonalrendszer kereszteződését kötésnek nevezzük, amely meghatározza a szövet szerkezetét. Minden kötés alapkötésekre vezethető vissza.
Három alapkötés
Az alapkötések azonos
jellemzői: a mintaelemben lévő lánc és vetülékfonalainak száma egyenlő, a
mintaelemen belül mind a lánc, mind a vetülékfonalak csak kétszer
változtatják helyzetüket, minden lánc és vetülékfonal különbözően
kereszteződik, de a mozgásuk ugyanaz.
A vászonkötés
a legkisebb mintaelemű kötés. A lánc és vetülékfonalak legszorosabb
kereszteződési módja. Egyenlő-oldalú kötésnél sarkosan érintik egymást a
kötéspontok.
A
vászonkötésű szövetek a kereszteződési szorosság miatt tartós,
ellenálló szövetek. Minden lehetséges alapanyagból különböző
beállításokkal előállítható, más-más elnevezésekkel iparáganként. A
gyapjúiparban posztókötésnek, a pamutiparban batisztkötésnek, a
selyemiparban taft, vagy muszlinkötésnek nevezik.
A sávolykötés
jellegzetessége a ferde irányban haladó sávok, a szövet szín és
fonákoldalán átló irányú vonalak tűnnek fel. A sávozottság a
kereszteződési pontok fonalankénti eltolódásából jönnek létre.
Egyenlőtlen oldalú kötés. A sávozottság haladhat balról jobbra, ezt „Z”
sávolynak nevezzük és haladhat jobbról balra, ezt „S” sávolynak
nevezzük, hasonlóképpen a fonalsodrat jelöléséhez.
Az atlaszkötés
középpontjai egyenletesen elszórva helyezkednek el a szövet felületén. A
kötéspontoknak nincs találkozási felületük, nem is érintkeznek
egymással. Az atlaszkötés egyenlőtlen oldalú kötés, a szövet szélen nem
köt szépen. Az atlaszkötést más néven szatinkötésnek is nevezzük.
Egyéb kötések
Vászonkötésből levezetett alapkötések közül a ripsz és a panama kötések
a legismertebbek. A ripszkötések lehetnek bordás, átlós és mintás
ripszkötések. A bordás ripszkötések közül haránt és hossz ripszkötést
különböztetünk meg.
A haránt ripsz kötéseknél
a szádnyílásba két vagy több vetüléket vetünk be. A láncfonalak mindig
két vagy több vetülékvonal felett vagy alatt helyezkednek el, ennek a
szövésmódnak az eredménye, hogy haránt bordák keletkeznek a szövetben. A
kötés egyenlő oldalú.
A hosszripsz kötéseknél
két, illetve több egymás mellett lévő láncot emelünk az egyik vetésnél,
és süllyesztünk a másiknál. A gyakorlatban a haránt bordás láncoldalú
kötéseket használják, mert a láncfonal mindig erősebb, mint a vetülék.
Az átlós ripszkötéseket úgy készítik, hogy egy ripszcsoportot, azaz 2
láncfonalat sávolyszerűen eltolunk.
A mintás ripszkötéseknek
a megvalósítása kétféleképpen lehetséges, a ripszkötés csoportokat
bizonyos szabályok szerint vagy egy motívumnak megfelelően eltoljuk,
vagy haránt és hossz ripszkötéseket meghatározott rendszer szerint
csoportosítunk.
A vászonból levezetett kötések másik csoportja a panama vagy szalmakötés.
A kötéspontokat lánc, illetve vetülékirányban megsokszorozzuk. A
panamakötés jellegénél fogva azonosan kötő fonalak kerülnek egymás
mellé, melyek csavarodhatnak, helyüket felcserélhetik, ha a fonalak
eltérő színűek, vagy minőségűek, akkor ez hibaként jelentkezik. A
panamakötésű szövetek laza szerkezetűek, mivel az azonosan kereszteződő
fonalak közel kerülnek egymáshoz, a különbözően kereszteződő fonalak
kissé eltávolodnak. A lazább szerkezetet még a nagyobb fonallebegések is
okozzák, főleg nyári cikkek készítésénél kedvelt ez a kötéstípus.
Az alap sávolykötésből nagyszámú, különböző módon felépített kötést tudunk levezetni.
Ezek
a kötések vonal, fonalcsoportok felcserélésével, megszakításával és sáv
irányának megváltoztatásával és megszakításával, kötéspontok
hozzáadásával és elhagyásával keletkeznek. A lehetőségek száma nagy, az
összes változatot nem lehet kimeríteni.
A levezetett sávolykötések
szerkezeténél ügyelni kell arra, hogy túl nagy lánc és vetüléklebegések
ne keletkezzenek. Az egy és többátlós sávolykötések mintaelemében
párhuzamosan helyezkednek el az átlók.
Megkülönböztetünk egyenlő és
egyenlőtlen oldalú, egy és többátlós sávolykötéseket. Az egyenlő oldalú
kötésekben azonos számban és nagyságban fordulnak elő a mintaelemben a
láncfonalemelések és süllyedések. A lánc és vetüléklebegések azonosak,
de más sorrendben következnek, ezáltal egyenlőtlen oldalú sávolykötést
kapunk. A sávolykötéseknél a sáv azáltal keletkezik, hogy a
kötéspontokat láncfonalanként egy vetülékkel elcsúsztatjuk, amennyiben
az eltolódás mértéke 2-3 esetleg 4 vetülékfonal, meredek sávolykötést kapunk. Lapos vagy lejtős sávoly jön létre, ha az eltolódást vetülékirányban végezzük. Hullámos sávolykötést úgy
kapunk, ha a kiindulóul választott sávolykötés emelkedését állandóan
változtatunk. Az emelkedési számokat fokozatosan egy-egy számmal
növeljük. Női kabátszöveteknél, sálaknál gyakran alkalmazott kötéstípus.
Átrendezett sávolykötés a meglévő sávolykötés meghatározott lánc- és vetülékfonal sorrendjének felcseréléséből alakul ki.
A
fonalsorrend átrendezésének egyik leggyakrabban használt módja az új
kötés atlasz-szerű felépítése. A sáv irányának megváltoztatásával ék-alakú sávolykötést
hozunk létre. Bizonyos számú fonal után a kötést visszafelé
szerkesztjük, a visszafordulás helyén ék keletkezik. A fonalsorrend
folyamatosságára ügyelni kell. Az ék alakú sávolykötések haránt, hossz,
kockás és mintás alakúak lehetnek. Megszakított sávolynál
a kiinduló kötést tetszés szerinti fonalszám után megszakítjuk. A
kötést ugyanolyan irányban folytatjuk tovább, s a megszakítás utáni első
lánc, illetve vetülékfonala ellentétes kereszteződéssel „éles
váltással” csatlakoztatjuk a megszakítás helye ekkor kerül a legjobban
kiemelésre. Kereszt vagy tört sávoly estén a megszakítástól a sáv
irányát is megváltoztatjuk. Fonott sávolykötésű szövetek fonott mintát mutatnak. A díszített sávolykötéseket
nagyobb lebegésű sávolykötésekből készítjük. A fő sávolysor meghagyása
mellett a kötés lazaságát és egyhangúságát a sávolysorok között
szabályosan vagy mintásan elhelyezett kötéspontokkal szüntetjük meg.
Az
atlaszkötésekből új kötések levezetésére kisebb a lehetőség. Új
kötéspontok hozzáadásával vagy a kötéspontok sorrendjének
megváltoztatásával atlasz jellegű, szabálytalan kötéseket kapunk. Szabálytalan atlaszkötéseknél a mintaelem valamennyi lánc és vetülékfonalán 1-1 lekötő-pont helyezkedik el.
Az
atlaszkötések hátránya a nagy fonallebegés. Ennek elkerülésére olyan
kötést szerkeszthetünk, ahol 1 fonalra 2 vagy több kötéspontot is
elhelyezhetünk. Szorosabb kötést kapunk. Az árnyékolt atlaszt újabb
lánc-kötéspontok hozzáadásával alakíthatjuk ki, igen szép hatású
szövetkép érhető el.
A textilfélék eredetéről
A választék ugrásszerű bővülésével, a nemzetközi kereskedelem fellendülésével, valamint a textilipari technológiák fejlődésével mára a laikusok számára ránézésre nehéz eldönteni, hogy egy függöny, méteráru, vagy ruházati termék milyen anyagból van. A bevarrt címkén, vagy a mellékelt útmutatón ugyan fel van tüntetve az anyagösszetétel, de hogy melyik név mit takar, arról készítettünk egy kis tájékoztatót.
A textilféléket
alapanyagaik szempontjából természetes, és mesterséges eredetűekre
bonthatjuk, a természetes eredetű textilek csoportja is tovább bontható
állati vagy növényi eredetű anyagokra. A modern technológiáknak
köszönhetően sok kevert textil is megjelent. Sőt a fejlődés
eredményeként a mesterségesen előállított anyagok is sokszor ugyanolyan
előnyös tulajdonságokkal bírnak, mint természetes alapanyagokból
előállított társaik.
Állati eredetű textilek
A legismertebb állati eredetű textil a gyapjú, amely a juhok bundájából készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinó juhok szolgáltatják.
Másik ismert állati eredetű textilalapanyag a selyem, amelynek ma már rengeteg változata terjedt el, azonban ez eredetileg a selyemlepke hernyójának köszönhető.
Amikor bebábozódik,
akkor háromnapi munkával selyemszálból egy gubót fon maga köré, melyet
fonószemölcsei termelnek. Ez a szőlőszem nagyságú gubó egy darab szálból
áll és nagyjából 3 kilométer hosszú.
Ezután eljön számára a vég, ugyanis forró gőzzel a gubókat átgőzölik,
ami a gubó ragasztóanyagát feloldja, és egyúttal megöli a benne már
bábként tartózkodó állatot. A szálat - általában 8-10-et fonnak össze,
hogy ne legyen annyira vékony - elkezdik legombolyítani, és körülbelül
1000 méternyi hosszú lesz egy-egy legombolyított szál. A le nem
tekerhető részekből más technológiával, de szintén selyem készül, csak
ez csomóssága miatt rosszabb minőségű. Ilyen a Chappe, vagy a Buorette
selyem.
Kevésbé ismert - textilt adó - faj az Andokban élő lámaféle az alpaka,
amelynek gyapja kiváló hőszigetelő-képességéről híres. A vikunya
szintén egy andoki lámafaj, ám nagyon ritka, így szőrével csak a
legdrágább kelmékben, és ott is csak keverve találkozhatunk. A kasmírkecske
a Himalájában él, gyapja nagyon ritka és drága, mivel mindössze
kétévente vedlik és az ekkor ledobott bundájából is csak a felszőröket
válogatják ki a kasmír készítéséhez.
A teve évente
kétszer vedlik, ekkor csomókban dobja le a szőrzetét. Ezt összegyűjtik
és természetes fekete, vagy barna színében használják föl. Legértékesebb
a kölyöktevék szőre, ezek az állatok ugyanis egyéves korukig fehér
bundát viselnek, és csak ezután alakul ki rajtuk a felnőtt kori barna
vagy fekete szőrszín.
Növényi eredetű textilek
A legismertebb növényi
eredetű textilipari alapanyagot a gyapot növény magjainak
repítő-szálaiból szövik, amelyek éréskor a kipattant toktermésen
jelennek meg. A gyapotból készülő pamut
jól szívja a nedvességet és a szaganyagok könnyen kiöblíthetőek belőle.
Egyetlen hátránya, hogy a belőle készült szövetek könnyen gyűrődnek.
A kender rostjaiból durva szövésű vászon
készül. A kender szárait hagyományosan tavakban áztatták, hogy
meglazuljon az azokat összetartó szövetállomány, majd kenderfésűkkel
választották szét egymástól-e rostokat.
A lenvászon
szintén a növény szárának rostjaiból készül. A szövetének felülete
kissé csomós. Tulajdonságaiban hasonlít a pamuthoz, csak annál keményebb
tapintású. Viselésekor hűvös érzetet kelt, ezért főként nyári ruhák
alapanyaga. A pamuthoz hasonlóan könnyen gyűrődik és emellett első
mosáskor könnyen összemegy.
A mesterséges textilek, műszálak
A ruházati iparban
felhasznált szálas anyagok 95 százaléka ma is természetes eredetű, bár a
keverék anyagok egyre több gyártási technológiában törnek előre. A
ruházati piacon a vásárlók fontosabbnak tartják, hogy természetes
anyagokból készült termékeket viseljenek, ám a sportruházat területén
találunk ellenpéldaként olyan termékeket is, amelyek tisztán vegyi
szálakból készülnek. Ilyenek a szabadidőruhák.
Ellenben a háztartási textíliáknál (szőnyegek, függönyök, kárpitok)
fordított a helyzet: itt több mint 70 százalék a vegyi szálak aránya.
Kivételeket itt is találunk: a törülközők és az asztalterítők
többségében természetes eredetűek.
A mesterséges textilek sorát egy átmeneti termékkel érdemes kezdeni: a viszkózzal.
Ez olyan szempontból érdekes anyag, hogy bükk és fenyőfafélékből
készül, tehát eszerint természetes anyag. Ám olyan fokú átalakításon
megy keresztül, hogy már mégsem lehet természetes anyagnak nevezni. A
fákat nagyon vékony szeletekké vágják, a gyantát főzéssel eltávolítják
belőlük, tisztítják, fehérítik, majd az így maradt cellulózt lemezekké
préselik. A lemezeket ezután vegyszerrel feloldják és szálképző fejeken
(mint egy injekciós fecskendőből) egy kicsapó fürdőbe lövellik, ahol már
szál formában szilárdul meg újra.
A mesterséges szálas anyagok a 19. században alakultak ki, így a nylon, vagy az akril. Ezeket követték további anyagok, mint a kevlár, lyocell, aramid, tencel.
A műszálak fejlődése ma is tart. A vegyi szálak között egyre terjednek a
regenerált cellulózból, vagy pamutból készültek, a szakemberek pedig a
jövő egyik nagy esélyesét a növényekből szintetizált polimerekben
látják.
Ekkor
különféle mikroorganizmusok, és élőlények által termelt enzimek lesznek a
textilgyártók segítségére. Előállítottak már olyan gént is, amely a
selyemfehérje előállítására tesz képessé, így ötvözhetők különféle
szálas anyagok előnyös tulajdonságai. Az újgenerációs textilek között
már találunk olyat, mint a strech, ami együtt él, együtt mozog viselőjével, vagy a coolmax,
mely a bőrből képes elvezetni a felesleges nedvességet, izzadtságot. A
jövő textíliái megelőzik a túlzott izzadást, érzékelve a külső
hőmérsékletet hűthetik viselőjüket, de dezodoráló és baktériumölő
tulajdonságokkal is rendelkezhetnek majd. Ezek a jelen és a jövő főbb
fejlesztési irányvonalai a textiliparban.